Versenybíróként Tokióba tart Weixl Mónika

A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia is képviselteti magát a tokiói olimpia kajak-kenu versenyein, hiszen Akadémiai titkárunk, Weixl Mónika versenybíróként lesz jelen az ötkarikás játékokon. Hát persze, hogy nem mehetünk el emellett szó nélkül! Weixl Mónikát alaposan ki is faggattuk ötkarikás feladatairól.

Olimpián szerepelni nyilván ugyanolyan rang és megtiszteltetés a versenybírók között, mint a sportolók számára olimpiai kvalifikációt szerezni. Van izgalom önben?

Persze, hogy van, de most még csak az utazás miatt, mert elég nehéz a járatokat összeegyeztetni Tokióba. Ahol egyébként már korábban is jártam, hiszen ott lehettem a két évvel ezelőtti tesztversenyen is, mert 2019-ben a szegedi világbajnokság után már közzétették azoknak a bíróknak a listáját, akik az olimpiára is utazhatnak, így a tesztversenyen már az a csapat dolgozott, aki az olimpián is fog.

Milyen kritériumoknak kellett megfelelni, mi alapján választják ki az ötkarikás játékokra a versenybírókat?

A Magyar Kajak-Kenu Versenybíró Testületnél az a szokás, hogy egy bíró egy olimpián szerepelhet. A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetségtől azok kapnak meghívást, akik az adott olimpiai ciklus minden világversenyén ott voltak, dolgoztak, így próbálják meg ugyanazt a gárdát együtt tartani arra a négy esztendőre. Ezeken a versenyeken persze nem mindig ugyanazokat a feladatokat látjuk el, én ebben a ciklusban voltam már célbíró, hajóhitelesítő, mérlegelő és ID-kontroller is. Utóbbi esetében ellenőrizzük, hogy tényleg az a versenyző száll-e vízre, aki be van nevezve, ilyenkor nézzük át a felszerelést, megfelelő-e a nemzeti formaruha vagy hogy a csapathajóban az a beülési sorrend, amit előzetesen a nevezési listánál megadtak a csapatvezetők. A tokiói olimpián most példának okáért előindító leszek, ebben a pozícióban dolgoztam a tesztversenyen is.

Ami pontosan mit takar?

A rajtvonal előtti száz méter a rajtterület, ahová a futam előtt három perccel még nem evezhetnek be a versenyzők, hogy a vízfelület hullámmentes maradjon. Ügyelünk arra, hogy mindenki betartsa a szabályokat, aztán, hogy szépen egyvonalban felsorakozzanak a hajók a rajt előtt és persze, hogy amikor a rajtgépbe beállnak a versenyzők, mindenki a megfelelő módon a csizmába illessze be a hajó orrát. Amíg ez a procedúra tart piros zászlót tartunk a magasban, ha mindenki beállt, jöhet a fehér zászló és az indítóbíró startjele.

Milyenek a versenyzők, főként a magyar kajakosok és kenusok a vízen versenybírói szemmel?

Bár ilyenkor elsősorban a saját feladatunkra figyelünk, azért jó látni egy-egy világversenyen a sportolók változásait. Minél jobban közelítünk a döntők felé, annál feszültebbek és koncentráltabbak lesznek. A magyar versenyzők is ilyenek.

Mit várhatunk tőlük Tokióban?

Nem vagyok jós, nem is nagyon szeretek tippelni, mert úgy gondolom, ez akár plusz terhet is jelenthet a versenyzők számára. Edzőként is mindig azt mondtam a gyerekeimnek, hogy önmagukkal szemben fogalmazzák meg az elvárásaikat és ahhoz mérten próbálják meg a maximumot nyújtani. A végén pedig kiderül, hogy ez mire volt elegendő, de ha valaki kihozta magából, ami benne volt, akkor elégedetten nézhet a tükörbe. De úgy gondolom, a magyar kajak-kenu sportág számára óriási lehetőség, hogy egyesben és párosban is lehet két egységet indítani, hiszen a válogatók előtt a versenyzőink mindig elmondják: olyan erős a színvonal itthon, hogy a válogatón gyakran nehezebb helyzetben vannak, mint egy világverseny döntőjében. Amiben bízom, az az, hogy sok érmet szereznek és lesz sok pontszerzés is.

Miért ajánlaná, hogy valaki végezze el a versenybírói képzéseket? Mitől olyan szép ez a szakma?

A hazai csapatunkban vannak olyan bírók, akik sosem kajakoztak vagy kenuztak, de a gyerekeik révén vagy a sportág szeretetéből adódóan a mi közegünkben kötöttek ki. Aki versenybíró szeretne lenni, válasszon minket azért, mert szereti ezt a közösséget, mert télen már alig várja, hogy eljöjjön a tavasz és kezdődjön a szezon. Olyan sportágért dolgozhat, amelynek tagjai megérdemlik a maximális odafigyelést, hogy olyan körülményeket teremtsünk számukra a hazai versenyeken, amelyek szinte teljesen azonosak a külföldi világversenyeken tapasztaltakkal, így a mi sportolóink ebből a szempontból is felkészülten, edukáltan állhatnak rajthoz a nemzetközi színtéren. A mi részünkről is kell az alázatos hozzáállás annak érdekében, hogy a magyar kajak-kenu sport ilyen sikeres lehessen. Én a mai napig úgy érzem, nagy megtiszteltetés, hogy részese lehetek ennek a sportágnak, hogy tehetek a versenyzőkért legyen szó akár tízéves gyerekekről vagy szeniorkorú sportolókról. És persze nekünk, magyar bíróknak fantasztikus élmény, hogy világsztárokat láthatunk testközelben felnőni. Amikor Kozák Danuta tizenegy-tizenkét éves volt, tájékoztató bíróként még Danusaként, Danusiaként olvastam a nevét, éppen, ahogy beírták a műsorba. Ma már pontosan tudja a világ, hogy ő bizony Kozák Danuta, az egykori szőke kislányból a szemünk láttára lett a sportág ötszörös olimpiai bajnoka. És Tokió ugye még hátra van…

#kknkka

Forrás: Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia