Sinka Kornél: Úton vagyunk

Ha lenne varázspálcája, valószínűleg már szárnyalnának versenyzői. De ez a sportág nem a varázslatokról szól, hanem a beletett munkáról, a kemény edzésekről, a technikai finomságok javításáról. Ő ebben hisz. Akadémiai csoport mustránkban ezúttal Sinka Kornél fiú kajakosait mutatjuk be.

Tavaly még eredményes vegyescsoportot dirigáltál az Akadémián, nálad készült az ifjúsági Európa-bajnokságon és az Olimpiai Reménységek Versenyén is kiemelkedően szereplő kajakosok egy része. Ősztől a lányok felkészítését Rácz Zsuzsanna vette át, Te pedig fiú csapatot építettél a kollégiumba érkező fiatalokból, valamint a meglévő versenyzőidből. Hogy sikerült a fúzió?

Nem mondom, hogy zökkenőmentes volt, hiszen kisebbségben voltak azok a versenyzők, akik korábban is velem készültek és akik az elmúlt években megszokták és betartották az írott és íratlan szabályaimat. A csoport kollégista részének alkalmazkodnia kellett ezekhez az elvárásokhoz, ahhoz a rendhez, amit én megkövetelek az edzéseimen. Nem mondom, hogy elsőre összeállt a kép, de végül a többségnek sikerült ezt megugrania, és idénre egy jól működő csoportot tudtam kialakítani.

Szakmai szempontból miként tudtad összefésülni az ország különböző pontjairól érkezett fiatalokat?

Az ősz és a tél, és talán még a tavasz is erről szólt nálunk, de úgy érzem, hogy szakmailag sikerült jó felkészülést magunk mögött hagyni. A tavaszi horvátországi és az itthoni edzőtáborban a rossz idő ellenére is el tudtuk végezni azt a munkát, amelyre szüksége volt a srácoknak. Jó pár versenyzővel egészen remek formában tértünk haza, de sajnos egy-két dolog keresztülhúzta a számításaimat.

Mit értesz ezalatt?

Példának okáért az edzőtábor után Takács Peti beteg lett és az egyhetes lázas időszak az ilyenkor megszokottnál is többet kivett belőle, most kezd visszajönni arra a szintre, amelyen Horvátország után volt. Zákány Máté, aki a tavalyi Olimpiai Reménységek Versenyén kiemelkedően szerepelt, kerékpáros balesetet szenvedett, a sajkacsontja úgy megsérült, hogy nem tudott szorítani a kezével. Máté nagyon tudatos versenyzőm, nagy küzdő, ezért biztos vagyok benne, hogy a fontosabb versenyekre formába fog lendülni. A többiek is dolgoznak, hajtanak és lépésről lépésre haladnak előre, ami leginkább a serdülő korú versenyzőimen érzékelhető.

Péntektől Győrben, a maratoni országos bajnokságon szerepeltek. Mit vársz a csoportodtól?

Tizenegy versenyzővel indulunk majd és remélem, hogy mindenkinek sikerül a saját elvárásai felett teljesíteni. Egyelőre úton vagyunk a munkában, van, aki hét, van, aki csak négy hónapja készül velem. Nyilván, ha lenne egy varázspálcám, akkor egycsapásra valóra lehetne váltani a srácok álmait. De ez a sportág a befektetett munkáról, a kemény edzésekről, a technika javításáról szól. És még bőven van feladatunk.