Fojt Sára: Imádom ezt az adrenalint!

Jövő hét keddtől Szegeden rendezik meg az idei válogatóversenyt, kétszeres olimpiai bronzérmesünk, Fojt Sára az elmúlt időszakban Szolnokon edzőtáborozott, ahol az utolsó simításokat, a finomhangolást végzi az eseményre. Sári három számban, 500 és 200 egyesben, valamint a paksi Pupp Noémivel K-2 500 méteren szerepel majd a versenyen. Hogy milyen célokat tűzött ki magának? Cikkünkből ez is kiderül.

Ha utolsó hét, akkor már könnyített edzések?

Nagyjából igen, bár most elég nyúzottnak érzem magam. Délelőtt volt egy pályaedzésünk, mindent végigcsináltunk úgy, ahogyan majd a versenyen is lesz, a bemelegítéstől kezdve a levezetésig. Most úgy érzem, egy kicsit elfáradtam – nevet Fojt Sára.

Sok-sok felkészülési hét áll mögötted, melegvízi edzőtáborok és most a szolnoki napok. Erőltetett menet volt?

Hozzászoktam már ahhoz, hogy a szezon előtti tavaszi időszakot így töltjük. Annak örültem, hogy viszonylag korán lejöttünk Szolnokra, mert szeretek itt készülni, nyugalom van, tudok az edzésekre koncentrálni, de ha egy kis kikapcsolódásra vágyom, be tudok menni a városba is, vásárolni vagy beülni egy kávézóba a többiekkel. Jó az is, hogy itt el tudom készíteni a dietetikus által előírt saját menümet is. Nem vesz sok időt igénybe, általában negyven perc alatt megvagyok vele. A hét elején a hétvégén lefőzött ételeket hozom magammal, és amíg az tart, csak a köretet kell elkészíteni hozzá. Szeretek főzni, ez is kikapcsol, feltölt, megtöri egy kicsit az edzések monotóniáját.

Milyen érzésekkel készülsz a válogatóra?

Mivel egyesben és párosban is jó edzéseket tudhatok magam mögött, így nagyon bizakodó vagyok. Élvezem a munkát, jó ezzel a csapattal dolgozni, úgy érzem, hogy felkészültebb vagyok, mint tavaly ilyenkor voltam. Én már nagyon várom a versenyt, a megmérettetéseket. Ezt onnan is érzem, hogy interneten figyelemmel kísértem a németek múlt hétvégi válogatóját is, amelyen korosztályos nagy riválisom, Pauline Jagsch nagyon jól szerepelt. Korábban sokat versenyeztünk együtt, aranyos lány, általában neki szoktam szurkolni a német válogatókon.

A tavalyi válogatón nem úgy jött ki a lépés, ahogyan elképzelted, végül mégis sikerült csapatba kerülni, sőt, a női négyessel Európa-bajnoki címet szerezni. Most milyen elvárásokat fogalmaztál meg magaddal szemben?

Mint említettem felkészültebbnek érzem magam, mint tavaly ilyenkor. Mind fizikálisan, mind mentálisan és ez az érzés magabiztossá tesz. Örülnék, ha egyesben vissza tudnék térni a 2024-es formámhoz, és most elsősorban nem az eredményre célzok, hanem arra az érzésre, hogy totálisan ki tudtam magam hajtani a versenyeken. Az edzőm, Demeter István nagyon motiváló, úgy érzem, hogy jó úton haladunk, és bízom benne, hogy stabil pályákat tudok majd hozni a versenyen. Párosban ez már a fix negyedik évünk Noncsival, idénre ismét helyet cseréltünk a hajóban, én sztrókolom az egységet, nagyon jól érzem magam ebben a pozícióban is. Tavasszal pedig sikerült olyan változtatásokat eszközölnünk, amelyeknek köszönhetően végre megtaláltam magam a párosban, kényelmesen tudok kajakozni, úgy tudom magam kihajtani az egységben, mintha egyest mennék. Azt hiszem, ez is pozitív jel és jó visszacsatolás számunkra.

A csapat világbajnoki aranyérmes kenusával, Fejes Dániellel milyen volt a közös munka?

Jó hatással van ránk Dani, örülök, hogy van egy férfi a csapatban, akivel jó meccseket tudunk vívni a vízen. Igaz, most már neki külön edzései vannak, hiszen ezer méterre is készül.

Ez a szezon különleges lesz, hiszen megkezdődik a pontok gyűjtése az olimpiai ranglistára, vagyis már a kvalifikáció is fókuszba kerül. Ráadásul egy nemzetközi versennyel több szerepel a naptárban, hiszen júliusban Montrealban is rendeznek világkupaversenyt. Ez a plusz verseny jelent nehézséget?

Először is a válogatón kell túljutni, aztán tervezhet az ember a nemzetközi versenyekkel kapcsolatosan. Nyilván a regenerációra, a jó edzéstervezésre, a formába hozásokra jobban oda kell figyelni az edzőknek. Az én részemről meg annyit, nagyon szeretek versenyezni, minden nemzetközi viadal ünnepnap az életemben, így engem egyáltalán nem nyomaszt a pluszverseny, se az, hogy megkezdődik a kvalifikáció. Imádom azt az adrenalint, amit a téthelyzetek jelentenek. Motivál, hogy ismét csapatba kerüljek, jól teljesítsek a válogatón és akár egyesben, párosban vagy a négyes tagjaként megmutathassam magam a nemzetközi színtéren. Jó pár négyes egységben benne voltam már, sokszor bizonyítottam is az alkalmasságomat, remélem, idén is szóba kerülhet a nevem a csapat összeállításakor.