A kulcsszó: sportágspecifikus

Ha teljesítménydiagnosztikai vizsgálatban gondolkodunk, akkor arra fel kell készülnünk edzőként, és a sportolóval szemben is támaszt néhány követelményt az esemény. Ezeket egy korábbi cikkben – „Készüljünk fel – a tesztre!” – már részleteztem. Fontos azonban tudni, hogy a sportlabor oldaláról is van néhány követelmény, amely a vizsgálat eredményére hatással van.

Szerző: Fülöp Tibor

• STANDARD KÖRÜLMÉNYEK

A labortesztnek ez az egyik legfontosabb előnye a pályateszttel szemben: azonos hőmérséklet, szélcsend, azonos mérőeszközök. Ennek köszönhetően az eredmények egymással összehasonlíthatók, a változások és a fejlődési tendenciák nyomon követhetőek.

• SPORTÁGSPECIFIKUS ESZKÖZPARK

A teszteléshez használt ergométer kiválasztásánál bukkan fel először a SPORTÁGSPECIFIKUS kifejezés, amely a teljesítménydiagnosztika egyik legfontosabb alapköve. Gondoljunk csak bele, az egyes sportágaknak – sőt, azokon belül az egyes versenyszámoknak – mennyire eltérő követelményprofiljuk van. Ha pedig ez a helyzet, akkor nyilván a vizsgálatuk is eltérő módszereket és eszközöket igényel. Például egy kerékpárost mérjünk futóteszttel? Minek, ha sohasem szokott futni. A kerékpáros teljesítményét logikusan kerékpáros teszttel tudjuk felmérni, ehhez pedig nem futószalag-, hanem kerékpár-ergométerre lesz szükségünk.

Azokban a sportágakban, ahol a tesztelés nem egyszerűsíthető le ilyen módon (például vívó-ergométer nem létezik), ott a legjobb megközelítés, ha a teljesítményt meghatározó tényezőket külön-külön vizsgáljuk. Szüksége van a vívónak állóképességre? Igen, akkor tehát a laktátméréses lépcsőteszt, mint állóképességi vizsgálat erre alkalmas lehet. Az állóképesség fejlesztése céljából futni vagy kerékpározni szokott? A kérdésre adott válasz segít eldönteni, hogy melyik lesz a megfelelő terhelés típus. A futóteszt ugyanis csak a futóedzésekhez, a kerékpáros teszt pedig csak a kerékpáros edzésekhez szolgáltat információkat.

Szerencsére egyre kiválóbb kajak- és kenu-ergométerek állnak rendelkezésünkre sportágunkban is, viszont a téli szárazföldi edzésekhez a rajtuk elvégzett vizsgálatok nem nyújtanak használható adatokat. Ezért, ha egy kajakos futóedzéseket végez, akkor a futószalag, ha pedig a kenus sífutó edzésekkel készül, akkor a sífutó-ergométer lesz számára sportágspecifikus az adott időszakban. Ha viszont valaki az előkészítő periódusban már a kajak/kenu-ergométeres edzéseket részesíti előnyben mondjuk a futással szemben, akkor az ő teljesítménydiagnosztikai vizsgálatának is kajak/kenu-ergométeren kell történnie.

• SPORTÁGSPECIFIKUS TESZTPROTOKOLL

A vizsgálathoz kiválasztott mozgásformának vannak régi, jól bevált tesztelési módszerei annak megfelelően, hogy milyen képességre szeretnénk fókuszálni a felmérés során. Ha például az egyéni anyagcsere-küszöböket és az intenzitási célzónákat akarjuk elsődlegesen meghatározni, akkor úgy kell a teszt paramétereit megválasztani, hogy az mind a keringés, mind a laktáttermelődés számára optimális legyen.

Laktátméréses tesztnél a terhelés növelése lépcsőzetesen történik, innen származik a lépcsőteszt elnevezés is. A tesztprotokoll komponensei futóteszt esetén:

• kezdő terhelés (általában 6.0 km/h sebesség)
• lépcső hossza (általában 3 perc)
• terhelésnövelés mértéke (általában 2.0 km/h)
• pihenőidő hossza (általában 1 perc)
• futószalag dőlésszöge (általában 1.0 %, a légellenállás hiányának kompenzálása céljából)

A pihenőidő célja kizárólag a laktátszint meghatározásához szükséges vérminta levétele, egyébként nem lenne rá szükség. A kerékpáros tesztnél menetközben is megoldható a mintavétel, így ilyen esetben nem tartunk pihenőt a terhelési lépcsők között.

• SPORTÁGSPECIFIKUS KIÉRTÉKELÉS

A kapott adathalmazból a diagnosztikai szakembernek ki kell szűrnie azokat a fontos eredményeket, amelyek az edző számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Ide tartozik például a már említett küszöbök és zónák meghatározása, amelyek az energiaszolgáltató rendszereken keresztül hatással vannak a teljesítményre és a kondicionális képességek aktuális szintjére, valamint irányt mutatnak a fejlesztésükkel kapcsolatban.

A teljesítménydiagnosztika akkor működik, ha tudunk hozzá kapcsolni egy sportági edzésrendszert. Ez megint csak egy sportágspecifikus elem, amelyet a kiértékelés során figyelembe kell venni. Például a kerékpáron végzett tesztnél teljesen más elven működik a küszöbmeghatározás, mint a futóteszt esetében, ráadásul az intenzitási célzónák kiosztása is némileg eltérő.

• SPORTÁGSPECIFIKUS TANÁCSADÁS

A teljesítménydiagnosztikai vizsgálat utolsó szakasza talán a legfontosabb, mivel a teszt önmagában semmit sem ér, attól még senki nem lett jobb kajakos vagy kenus, hogy részt vett egy ilyen felmérésen. Viszont, ha az itt nyert információkat és ajánlásokat az edző beépíti a következő időszak edzésmunkájába, akkor azzal sokat nyerhet. De ehhez arra is szükség van, hogy a teljesítménydiagnosztikai szakember releváns – a sportág, a versenyszám és a sportoló specifikumait figyelembe vevő – tanácsokkal lássa el, amelyek valóban használhatóak lesznek a gyakorlatban.