A sportteljesítményt meghatározó tényezők

Mi befolyásolja azt, hogy a versenyzők milyen fittségi vagy mentális állapotban szállnak vízre egy-egy adott edzésen, vagy éppen az idény csúcsversenyén, a világkupán vagy a világbajnokságon? Erről készített összeállítást Fülöp Tibor, sporttudományos szakértőnk. 

Szerző: Fülöp Tibor

 A sportolók edzéseken vagy versenyeken nyújtott teljesítménye rengeteg tényező függvénye, amelyeket összefoglaló néven teljesítményfaktoroknak hívunk. Ezeket értelmezhetjük egy délutáni edzésre ugyanúgy, mint akár a tervezett csúcsforma pillanatára vonatkoztatva.

A főversenyre általában mindenki igyekszik optimális állapotba kerülni, próbálnak mindent úgy rendezni maguk körül, hogy a lehető legjobb formát legyenek képesek mutatni. Ugyanez a mindennapokban, az edzések idején már gyakran elsikkad, mintha nem lenne annyira fontos. Pedig a minőségi edzésmunkához is optimális teljesítőképesség és teljesítőkészség szükségeltetik, gondoljunk csak az intenzív résztávokra vagy a hosszú, alacsony intenzitású alapállóképességi terhelésekre. Gyakori probléma például utánpótláskorú sportolóknál, hogy az iskolában egész nap nem étkeznek megfelelően, nem fogyasztanak elég folyadékot, és ilyen állapotban érkeznek meg a délutáni edzésre – szénhidrát raktáraik lemerültek, mellette erősen dehidratáltak… Vajon tényleg készen állnak az edzés végrehajtására?

A teljesítmény aktuális szintje a teljesítőképességtől és a teljesítőkészségtől függ. Látszólag hasonló fogalmak, de nem ugyanazt jelentik, viszont a hatásuk együttesen jelentkezik. Lehet, hogy a sportoló genetikailag vagy fizikai felkészültsége (KÉPESSÉG) alapján elvileg készen állna a jó teljesítményre, mégsem az ez alapján elvárható eredményt produkálja, mert nem olyan a hozzáállása, vagy valamilyen egyéb okból kifolyólag nem tudja kihozni magából (KÉSZSÉG) adott pillanatban a benne rejlő potenciált. Ugyanez igaz fordítva is: nagyon akarhat valaki, lehet bármennyire is alázatos, kellően elszánt és motivált, ha a fizikai képességei szerények, a szervezete nem alkalmas az elvárt színvonalon való működésre; ebben az esetben sem fogja tudni felvenni a versenyt azokkal, akik tehetségesebbek, jobb adottságúak, vagy éppen felkészültebbek.

A sportforma magas fittségi szintet jelent, kellő kipihentség mellett. Hiába fejlesztjük a kondicionális képességeket magas szintre, ha a csúcsforma eléréséhez szükséges intenzív és relatíve nagy terjedelmű edzésmunka okozta fáradtságot nem tudja versenyzőnk kipihenni a célverseny napjáig, nem fog tudni jól teljesíteni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy teljesítőképessége ugyan jó, de a teljesítőkészsége kevésbé. Ezt is megfordíthatjuk: nagyon kipihent és tettre kész, viszont a képességfejlesztésben elmaradtunk a tervezettől – a csúcsteljesítmény megint csak nem elvárható.

De hiába tettünk meg mindent a terhelés és a pihenés, az edzés és regeneráció viszonylatában, hiába mutatnak kiváló formát a számadatok, ha a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezők nincsenek tökéletesítve, a körülmények nem optimálisak. Ezért érdemes a teljesítményfaktorok komplexitásában gondolkodni: CSÚCSTELJESÍTMÉNY = KIVÁLÓ FORMA (fittség és kipihentség) + IDEÁLIS KÖRÜLMÉNYEK (optimalizált egyéb tényezők).

A teljesítményfaktorokat az alábbi főcsoportokba sorolhatjuk:

• KÖRNYEZETI FAKTOROK – minden élettelen dolog, ami körülvesz bennünket: az időjárás, a pályaviszonyok, az éjszakai szálláshelyünk, a ruházatunk, a felszerelésünk, a sportágat irányító intézményi és jogszabályi háttér, versenyrendszer;
• TÁPLÁLKOZÁS – egyaránt jelenti a sportos alaptáplálkozást, a személyre szabott táplálékkiegészítést és a folyadékpótlást, valamint ide tartozik a szénhidrátraktárak feltöltésének kérdése is;
• EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT – a betegségek, fertőzések, az akut sportsérülések és a krónikus sportártalmak alkotják ezt a csoportot, de ide sorolhatjuk a regeneráció különböző kérdésköreit is (pl. alvás);
• GENETIKAI FAKTOROK – az öröklött tényezők tartoznak ide, a különféle adottságok és hajlamok, a testalkat-típus, a lassú és gyors izomrostok aránya, vagy akár a maximális oxigénfelvevő képesség (VO2max);
• FIZIKAI FAKTOROK – koordinációs képességek és az ezeken alapuló technikai készségek, valamint a kondicionális képességek; ezekből áll össze a mozgásökonómia, vagyis az energiafelhasználás gazdaságossága a mozgások végrehajtásakor;
• PSZICHIKAI FAKTOROK – a mentális képességeket, pszichés tényezőket (pl. motiváció, koncentráció, stresszkezelés, akaraterő) értjük alatta, de a taktikai érzéket és taktikai tudást is ebbe a csoportba sorolhatjuk;
• EDZÉSTERHELÉS – tulajdonképpen maga az edzésprogram, a terhelésszabályozás külső paraméterei (terjedelem/intenzitás/gyakoriság/ingersűrűség/pihenőidő) szerint és ennek a szervezetben megmutatkozó belső válaszreakciói;
• SZOCIÁLIS FAKTOROK – az élő környezet, a sportolóval kapcsolatba kerülő személyek és a velük kialakított kapcsolatok.

A főcsoportokon belül az alábbi alcsoportokat különböztetjük meg:

KÖRNYEZETI FAKTOROK

1. IDŐJÁRÁS
2. INFRASTRUKTÚRA
3. EDZŐ/VERSENYPÁLYA
4. SZÁLLÁSHELY

TÁPLÁLKOZÁS

1. ALAPTÁPLÁLKOZÁS
2. TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK
3. FOLYADÉKHÁZTARTÁS
4. SZÉNHIDRÁT-RAKTÁRAK

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

1. SÉRÜLÉSMENTESSÉG
2. BETEGSÉGMENTESSÉG
3. KIPIHENTSÉG

GENETIKAI FAKTOROK

1. HAJLAM
2. TESTALKATTÍPUS
3. ÉRZÉK
4. OXIGÉNFELVEVŐ KÉPESSÉG

FIZIKAI FAKTOROK

1. KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK
2. TECHNIKAI KÉSZSÉGEK
3. KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK
4. MOZGÁSÖKONÓMIA

PSZICHIKAI FAKTOROK

1. ÖNBIZALOM
2. STRESSZKEZELÉS
3. ÖNTUDATOSSÁG
4. MOTIVÁCIÓ
5. CÉLFORMÁLÁS
6. AKARATERŐ
7. KONCENTRÁCIÓ
8. INTELLIGENCIA
9. TAKTIKAI ÉRZÉK
10. TAKTIKAI TUDÁS

EDZÉSTERHELÉS

1. KÜLDŐ TERHELÉS
2. BELSŐ TERHELÉS
3. LOKOMOTÍV TERHELÉS
4. MECHANIKAI TERHELÉS

SZOCIÁLIS FAKTOROK

1. CSALÁD
2. PÁRKAPCSOLAT
3. BARÁTOK
4. MUNKATÁRSAK
5. SPORTTÁRSAK
6. SZURKOLÓK
7. MÉDIA
8. EDZŐ
9. SZÖVETSÉGI FUNKCIONÁRIUSOK
10. CSAPATVEZETÉS
11. SPORTSZAKEMBEREK
12. VERSENYBÍRÓK

Ezeken az alcsoportokon belül pedig az egyes tényezők sorakoznak, gondoljuk csak végig, milyen sok van belőlük. Ráadásul – mint egy óramű precíziós szerkezetében – egymással szoros összefüggésben működnek, egymás hatását erősítik vagy éppen gyengítik, és ha valamelyik összetevőnél elakadás keletkezik, akkor az egész rendszer veszít hatékonyságából. Ezért fontos az edzőknek tisztában lenniük a sportolóik teljesítményét erősítő és gátló tényezőkkel, hogy a fejlesztési stratégiát is személyre szabottan tudják alkalmazni.