A sportteljesítményt meghatározó tényezők
Mi befolyásolja azt, hogy a versenyzők milyen fittségi vagy mentális állapotban szállnak vízre egy-egy adott edzésen, vagy éppen az idény csúcsversenyén, a világkupán vagy a világbajnokságon? Erről készített összeállítást Fülöp Tibor, sporttudományos szakértőnk.
Szerző: Fülöp Tibor
A sportolók edzéseken vagy versenyeken nyújtott teljesítménye rengeteg tényező függvénye, amelyeket összefoglaló néven teljesítményfaktoroknak hívunk. Ezeket értelmezhetjük egy délutáni edzésre ugyanúgy, mint akár a tervezett csúcsforma pillanatára vonatkoztatva.
A főversenyre általában mindenki igyekszik optimális állapotba kerülni, próbálnak mindent úgy rendezni maguk körül, hogy a lehető legjobb formát legyenek képesek mutatni. Ugyanez a mindennapokban, az edzések idején már gyakran elsikkad, mintha nem lenne annyira fontos. Pedig a minőségi edzésmunkához is optimális teljesítőképesség és teljesítőkészség szükségeltetik, gondoljunk csak az intenzív résztávokra vagy a hosszú, alacsony intenzitású alapállóképességi terhelésekre. Gyakori probléma például utánpótláskorú sportolóknál, hogy az iskolában egész nap nem étkeznek megfelelően, nem fogyasztanak elég folyadékot, és ilyen állapotban érkeznek meg a délutáni edzésre – szénhidrát raktáraik lemerültek, mellette erősen dehidratáltak… Vajon tényleg készen állnak az edzés végrehajtására?
A teljesítmény aktuális szintje a teljesítőképességtől és a teljesítőkészségtől függ. Látszólag hasonló fogalmak, de nem ugyanazt jelentik, viszont a hatásuk együttesen jelentkezik. Lehet, hogy a sportoló genetikailag vagy fizikai felkészültsége (KÉPESSÉG) alapján elvileg készen állna a jó teljesítményre, mégsem az ez alapján elvárható eredményt produkálja, mert nem olyan a hozzáállása, vagy valamilyen egyéb okból kifolyólag nem tudja kihozni magából (KÉSZSÉG) adott pillanatban a benne rejlő potenciált. Ugyanez igaz fordítva is: nagyon akarhat valaki, lehet bármennyire is alázatos, kellően elszánt és motivált, ha a fizikai képességei szerények, a szervezete nem alkalmas az elvárt színvonalon való működésre; ebben az esetben sem fogja tudni felvenni a versenyt azokkal, akik tehetségesebbek, jobb adottságúak, vagy éppen felkészültebbek.
A sportforma magas fittségi szintet jelent, kellő kipihentség mellett. Hiába fejlesztjük a kondicionális képességeket magas szintre, ha a csúcsforma eléréséhez szükséges intenzív és relatíve nagy terjedelmű edzésmunka okozta fáradtságot nem tudja versenyzőnk kipihenni a célverseny napjáig, nem fog tudni jól teljesíteni. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy teljesítőképessége ugyan jó, de a teljesítőkészsége kevésbé. Ezt is megfordíthatjuk: nagyon kipihent és tettre kész, viszont a képességfejlesztésben elmaradtunk a tervezettől – a csúcsteljesítmény megint csak nem elvárható.
De hiába tettünk meg mindent a terhelés és a pihenés, az edzés és regeneráció viszonylatában, hiába mutatnak kiváló formát a számadatok, ha a teljesítményt befolyásoló egyéb tényezők nincsenek tökéletesítve, a körülmények nem optimálisak. Ezért érdemes a teljesítményfaktorok komplexitásában gondolkodni: CSÚCSTELJESÍTMÉNY = KIVÁLÓ FORMA (fittség és kipihentség) + IDEÁLIS KÖRÜLMÉNYEK (optimalizált egyéb tényezők).
A teljesítményfaktorokat az alábbi főcsoportokba sorolhatjuk:
- KÖRNYEZETI FAKTOROK – minden élettelen dolog, ami körülvesz bennünket: az időjárás, a pályaviszonyok, az éjszakai szálláshelyünk, a ruházatunk, a felszerelésünk, a sportágat irányító intézményi és jogszabályi háttér, versenyrendszer;
- TÁPLÁLKOZÁS – egyaránt jelenti a sportos alaptáplálkozást, a személyre szabott táplálékkiegészítést és a folyadékpótlást, valamint ide tartozik a szénhidrátraktárak feltöltésének kérdése is;
- EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT – a betegségek, fertőzések, az akut sportsérülések és a krónikus sportártalmak alkotják ezt a csoportot, de ide sorolhatjuk a regeneráció különböző kérdésköreit is (pl. alvás);
- GENETIKAI FAKTOROK – az öröklött tényezők tartoznak ide, a különféle adottságok és hajlamok, a testalkat-típus, a lassú és gyors izomrostok aránya, vagy akár a maximális oxigénfelvevő képesség (VO2max);
- FIZIKAI FAKTOROK – koordinációs képességek és az ezeken alapuló technikai készségek, valamint a kondicionális képességek; ezekből áll össze a mozgásökonómia, vagyis az energiafelhasználás gazdaságossága a mozgások végrehajtásakor;
- PSZICHIKAI FAKTOROK – a mentális képességeket, pszichés tényezőket (pl. motiváció, koncentráció, stresszkezelés, akaraterő) értjük alatta, de a taktikai érzéket és taktikai tudást is ebbe a csoportba sorolhatjuk;
- EDZÉSTERHELÉS – tulajdonképpen maga az edzésprogram, a terhelésszabályozás külső paraméterei (terjedelem/intenzitás/gyakoriság/ingersűrűség/pihenőidő) szerint és ennek a szervezetben megmutatkozó belső válaszreakciói;
- SZOCIÁLIS FAKTOROK – az élő környezet, a sportolóval kapcsolatba kerülő személyek és a velük kialakított kapcsolatok.
A főcsoportokon belül az alábbi alcsoportokat különböztetjük meg:
KÖRNYEZETI FAKTOROK
- IDŐJÁRÁS
- INFRASTRUKTÚRA
- EDZŐ/VERSENYPÁLYA
- SZÁLLÁSHELY
TÁPLÁLKOZÁS
- ALAPTÁPLÁLKOZÁS
- TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK
- FOLYADÉKHÁZTARTÁS
- SZÉNHIDRÁT-RAKTÁRAK
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
- SÉRÜLÉSMENTESSÉG
- BETEGSÉGMENTESSÉG
- KIPIHENTSÉG
GENETIKAI FAKTOROK
- HAJLAM
- TESTALKATTÍPUS
- ÉRZÉK
- OXIGÉNFELVEVŐ KÉPESSÉG
FIZIKAI FAKTOROK
- KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK
- TECHNIKAI KÉSZSÉGEK
- KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK
- MOZGÁSÖKONÓMIA
PSZICHIKAI FAKTOROK
- ÖNBIZALOM
- STRESSZKEZELÉS
- ÖNTUDATOSSÁG
- MOTIVÁCIÓ
- CÉLFORMÁLÁS
- AKARATERŐ
- KONCENTRÁCIÓ
- INTELLIGENCIA
- TAKTIKAI ÉRZÉK
- TAKTIKAI TUDÁS
EDZÉSTERHELÉS
- KÜLDŐ TERHELÉS
- BELSŐ TERHELÉS
- LOKOMOTÍV TERHELÉS
- MECHANIKAI TERHELÉS
SZOCIÁLIS FAKTOROK
- CSALÁD
- PÁRKAPCSOLAT
- BARÁTOK
- MUNKATÁRSAK
- SPORTTÁRSAK
- SZURKOLÓK
- MÉDIA
- EDZŐ
- SZÖVETSÉGI FUNKCIONÁRIUSOK
- CSAPATVEZETÉS
- SPORTSZAKEMBEREK
- VERSENYBÍRÓK
Ezeken az alcsoportokon belül pedig az egyes tényezők sorakoznak, gondoljuk csak végig, milyen sok van belőlük. Ráadásul – mint egy óramű precíziós szerkezetében – egymással szoros összefüggésben működnek, egymás hatását erősítik vagy éppen gyengítik, és ha valamelyik összetevőnél elakadás keletkezik, akkor az egész rendszer veszít hatékonyságából. Ezért fontos az edzőknek tisztában lenniük a sportolóik teljesítményét erősítő és gátló tényezőkkel, hogy a fejlesztési stratégiát is személyre szabottan tudják alkalmazni.
